Adatok

1999. Szeptember 15 London

Diák

„Tanul”, Gitár profi pengetése

Első

Western lovaglás

Harry Styles

Külső és belső

Szívesen mondanám, hogy hé, nyisd már ki a szemed, nem látod, hogy nézek ki?
Összesen 190 cm magas vagyok.  Már kis koromban sem voltam csenevész alkat és ez az évek óta csak javult. Mindennel együtt hetven kilót nyomok, persze ennek a tömegnek jelentékeny hányadát az izmok teszik ki. Zöld szemeim vannak, ami távolról talán egy kicsit ijesztőnek hat, hiszen a pupillámon kívül nem sok minden látszik. A hajam dús, barna és szerintem önálló életet él, mert sosem úgy áll, ahogy én akarom. A hajamba kész élvezet beletúrni, puha és kellemes tapintásra, szóval, ha megvan még a két kezed, akkor akár a hajamba is beletúrhatsz vele.
Elég könnyen megjegyezhető alak vagyok, azt szokták mondani. Szeretem a lazább öltözékeket.
Azt hiszem ennyi bőven sok is volt rólam, hisz elég, ha csak rám nézel, és biztos átfut a fejedben egy két gondolat a külsőmet illetően. Nem?
Elég érzékeny és hangulatember vagyok, képes vagyok egyik pillanatról a másikra haragra gerjedni, majd aztán mintha mi sem történt volna nyugodtan tovább sétálok.
Van humorom, sőt kifejezetten szeretek poénkodni, bár néha kissé elvetem a sulykot, mert olyan helyzetekben is megteszem, amikor nem lenne igazán helye. Ez van, mindenkinek van valami apró kis stiklije igaz? Kifejezetten kíváncsi fajta vagyok és szokásom beleütni a fitos kis nózimat sok olyasmibe, amihez nem feltétlen van közöm. Azonban nem vagyok pletykás, ellenben egész jól megy a titkolózás. Mivel elég ötletes vagyok, szemrebbenés nélkül hazudok a képedbe, amivel ritkán bukom le. Rendkívül ragaszkodó vagyok, túl sok olyan embert vesztettem el túl korán, akik igazán fontosak voltak számomra és ezt a tényt a mai napig nem tudtam megemészteni. Félek attól, hogy egyedül maradok. Mások elvesztésétől és a magánytól való rettegés komoly félelemmel tölt el, mégis igen gyakran vagyok egyedül vagy űzök olyan tevékenységet, ami során önmagam vagyok. Sőt rendkívül sokszor érzem úgy, hogy egyedül vagyok, mint a kisujjam és senki sem ért meg igazán. Energikus, örökmozgó, mintha legalábbis sajtkukac lenne a hátsómban, nem tudok lenyugodni. Mindig csinálnom kell valamit, soha nem állok le egy pillanatra se. Kivéve azt a pár óra gitározást naponta. Imádok sportolni, főleg lovagolni tenni-venni, Sajnos egyik legnagyobb és legkevésbé kontrollálható hibám a túlzott tenni akarás és bizonyítási vágy. Képes vagyok túlhajszolni magamat, nem alszok és nem eszek csak, hogy bizonyítani tudjak... elakarom hitetni az emberekkel, hogy többet tudok és többet várok el magamtól, mint az normális lenne. Nem a tanulási téren, az valahogy nem hoz lázba. A lovak között érzem jól magam. Még akkor is, ha már taposott meg egy még régen.